Hisszük, hogy az Egyház az első, osztatlan ezer évben volt igazán katolikus. A görög katholikosz kifejezés eredeti értelmében azt jelenti: általános, mindenre érvényes, egységes, egyetlen. Ehhez az egységhez szeretnénk visszatérni.

Hisszük, hogy a szentmise áldozatában a kenyér és a bor valóságosan Jézus Krisztus testévé és vérévé válik.

Hisszük és őrizzük a hét szentséget, melyek valóságosan Isten kegyelmét közlik: a keresztséget, a bérmálást, az oltáriszentség, a bűnbánat szentségét, a házasság szentségét, a betegek kenetét, és az egyházi rendek szentségét.

Hisszük az első hét zsinat tanítását (I. Nikaiai Zsinat, Kr.u. 325; II. Konstantinápolyi Zsinat, Kr. u. 381; III. Efezusi Zsinat, Kr.u. 431; IV. Khalkédón Zsinat, Kr.u. 451; V. Konstantinápolyi Zsinat, Kr. u. 553; VI. Konstantinápolyi Zsinat, Kr. u. 680; VII. Nikaiai Zsinat, Kr.u. 787), mert ezek zsinati tanítások az egységes, osztatlan, katolikus egyház akaratából születtek.

Hisszük az Apostoli, a Nicea-konstantinápolyi és az Atanáz-féle hitvallást.

Hisszük a Szentírás és a Szenthagyomány együttes fontosságát. Csak az őrzi a Szenthagyományt, aki megmarad az evangéliumi hitben (2Tim 3,14), és csak az magyarázhatja és taníthatja a Szentírást és a hitet, akinek a Szenthagyomány szerint erre érvényes felszentelése és felhatalmazása van (2Tim 1,6).

Hisszük és őrizzük az apostoli jogfolytonosságot, vagyis az Úr Jézus Krisztustól eredő (Mt 10,1), és az első tanítványokon át a püspököknek adott felszentelés és felhatalmazás töretlen láncolatát (1Tim 4,14).

Hittel elfogadjuk és megtartjuk az Utrechti és Scrantoni ókatolikus nyilatkozatokban megfogalmazottakat.