Kategória: Egyéb

Pünkösd utáni 3. vasárnap

A mai vasűrnap elmélkedése az ezoterikus – exoterikus kereszténység kérdését taglalja.

Százötven esztendős a “Müncheni Pünkösdi Nyilatkozat”

A kibontakozóban lévő – de önálló egyházzá még nem vált – ókatolikus mozgalom számos jeles képviselője gyűlt össze helyzetelemzésre, a további lépések átgondolására 1871. május 28. és 30. között – a pünkösdi időben – a bajor fővárosban, Münchenben.

Ignaz von Döllinger professzort, a mozgalom szellemi vezetőjét nem sokkal korábban exkommunikálta, azaz kiközösítette, eltiltotta a szentségektől a münchen-freisingi érsek. Ez előrevetítette a mozgalom tagjainak jövőjét.

A találkozó résztvevői ebben a helyzetben fogalmazták meg az ún. “Müncheni Pünkösdi Nyilatkozat”-ot (Münchener Pfingsterklärung), amely kimondja, hogy minden katolikusnak kötelessége ragaszkodni a régi, tiszta katolikus hithez, elutasítani a megalapozatlan újítást, így az I. Vatikáni Zsinat “dogmáit” is. Jogtalannak nyilvánítja a püspökök részéről a mozgalomra gyakorolt nyomást, érvénytelennek az ellenállás miatti kiközösítéseket – a történelem folyamán először fordul elő, hogy nem azért közösítenek ki híveket, mert új tanokat képviselnek, hanem azért, mert ragaszkodnak a régi, eredeti katolikus hithez. A nyilatkozat aláírói kifejtik abbéli reményüket, hogy sor kerül majd jogos reformokra, az egyházban tapasztalható visszaélések megszüntetésére, és az összegyház egységének megőrzése mellett a helyi egyházak nagyobb önállóságot kapnak. Azt kívánják, hogy minden egyháztag részt vehessen az egyház döntéseiben, vagyis a szinodális, a világi híveknek is döntési szerepet biztosító egyházi struktúra mellett állnak ki.

A nyilatkozatot 1871 júniusában ismerhette meg a közvélemény, amikor megjelent a német sajtóban. Az ókatolicizmus történetének egyik fontos dokumentuma.

Ignaz von Döllinger

Jézus egysége

Húsvét 7. vasárnapjának elmélkedése a keresztény egység kérdését taglalja.

Szent Fülöp és Jakab

Szent Fülöp és Jakab apostolok ünnepe van. Jakab apostol Jézus testvére vagy unokestvére lehetett, vagyis vérségi kötelék köthette a Megváltóhoz, ezért nevezik “az Úr testvéré”-nek. Ő Volt az első gyülekezet, a jeruzsálemi ősegyház feje és Jézus mennybemenetele után az apostoli kollégium vezetője, mondhatjuk, ő volt az első püspök. Szavának nagy tekintélye volt a tanítványok között (ApCSel 15,13-22). Igehirdetésére sokan megtértek. Josephus Flavius szerint Kr. u. 62-ben II. Ananosz (Annás) főpap végeztette ki.

   Szent Fülöp apostolról keveset tudunk. Keresztelő János tanítványa volt, mígnem András apostoltól hallott Jézusról és a követője lett. Jézus szűkebb körének tagjává vált, Júdeában és Frígiában hirdette Isten igéjét, s az etióp utazó csodálatos megtérése is a személyéhez kötődik (ApCsel 8,26-40). A hagyomány szerint hitéért fejjel lefelé keresztre feszítették, a frígiai Hierapolisban.

A pap kanapéja, 4. rész

A 4. részben a 146. zsoltár szólal meg, az “Amott legel” című népdal dallamán, Tamás atya előadásában, egy vele kortárs, NDK gyártmányú elektromos orgonán. “Az erő a gyöngeségben lesz teljessé”, mondja Szent Pál apostol (2Kor 12,9), ezért bízunk benne, hogy ez a videó is Isten nagyobb dicsőségére válik.

Húsvét 2. vasárnapja

Elmélkedés a direktórium szerinti evangéliumi igaszakaszról.

Köszönjük WordPress & A sablon szerzője: Anders Norén